Módszertani útmutató a Munkaerőpiacon Maradás Egyesület által megvalósított REHABPONT projekthez

 

 

Az Egyesület bemutatása

A Munkaerőpiacon Maradás Egyesület egy 2007-ben létrejött, és 2016 óta országos működésű, foglalkoztatási célú civil szervezet. Alapítói és tagjai sok éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek a munkaerő-kölcsönzés, a közvetítés, a felnőttképzés és a humán erőforrás menedzsment területén.  Aktívan támogatjuk a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű munkanélküliek és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci megjelenését, munkába állítását tanácsadási, oktatási és ismeretterjesztő tevékenység kifejtésével.

 

A REHABPONT projekt rövid leírása

A Munkaerőpiacon Maradás Egyesület által megvalósított REHABPONT Projekt egy pilot jellegű program, melynek célja a megváltozott munkaképességű, szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalók, valamint partnereinknél foglalkoztatott minden munkavállaló hosszabb távú megtartásának elősegítése, munkakörnyezetük pozitívabbá tétele, különféle szolgáltatásokon keresztül.

A rehabpontok kialakításának célja Együttműködő partnerek munkavállalói részére a munkahelyen, munkaidőben szociális-, munka- és pszichológiai tanácsadás nyújtása, valamint igény szerint mentorálás, mediációs gyakorlatok és „érzékenyítő” tréningeket megtartása. A partnerek HR szakembereinek túlterheltsége miatt nem jut megfelelő idő és energia a munkavállalók munkavégzését közvetve befolyásoló – szociális, magánéleti – problémák kezelése, amely jelenség hosszú távon a munkavállaló munkavégzésének romlásához, végül felmondásához vezethet. Jelen projekt erre az igényre reagál; a kialakított rehabpontokban az Egyesület munkaerőpiaci szakembere heti rendszerességgel áll a munkavállalók rendelkezésére, hogy a munkavégzést befolyásoló problémájuk esetén segítséget nyújtson.

A REHABPONT program elsődleges célja a megváltozott munkaképességű, szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalók, valamint partnereinknél foglalkoztatott minden munkavállaló hosszabb távú megtartásának elősegítése, munkakörnyezetük pozitívabbá tétele, különféle szolgáltatásokon keresztül. A program másodlagos célja a már fent említett szegmens nyílt munkaerőpiaci integrációja. A munkavállalók és álláskeresők mellett az együttműködő partnereink vezető beosztású – és a projekt célcsoportjával közvetlenül kapcsolatba kerülő dolgozók – érzékenyítése a megváltozott munkaképességűek és hátrányos munkaerőpiaci helyzetű munkavállalók irányába.

A Projekt célja

A megváltozott munkaképességű, szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezésének elősegítése nyílt munkaerőpiaci környezetben, valamint az elhelyezkedést követően komplex rehabilitációs, szociális szolgáltatások révén a munkahely megtartásának elősegítése, valamint együttműködő partnereinknél foglalkoztatott minden munkavállaló hosszabb távú megtartásának elősegítése, munkakörnyezetük pozitívabbá tétele, különféle szolgáltatásokon keresztül. A szolgáltatások révén a beilleszkedést nehezítő tényezők feltárása, kezelése javíthatja a munkamotivációt, elősegítheti a hatékonyabb munkavégzést, a munkakompetenciák fejlődését. A fejlesztés révén javulás mutatkozhat a célcsoport tagjainak életkörülményeiben, társas kapcsolataiban.

 

A Projekt megvalósítási keretei

A REHABPONT projekt megvalósítási területe Győr-Moson-Sopron megye. A szolgáltatások megvalósítása egyrészt az Egyesület saját megyei irodáiban történik, a rehabpontok pedig az együttműködő munkáltatók telephelyein kerülnek kialakításra. A tanácsadást nyújtó szakembereknek és a mentori tevékenységet folytató szakemberek végzettsége minden esetben megfelel a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben előírtaknak.

 

A Projekt célcsoportja

A megváltozott munkaképességű, szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalók, valamint a partnereinknél foglalkoztatott minden munkavállaló, akinek a munkahelyének megtartása és a munkavégzésének javítása érdekében segítségre van szüksége és jelzi azt az Egyesület szakemberei irányába.

A munkavállalók és álláskeresők mellett az együttműködő partnereknél dolgozó, a célcsoporttal közvetlenül kapcsolatba kerülő munkavállalók és vezető beosztásban dolgozók érzékenyítése lehetővé teszi egy elfogadóbb és befogadóbb munkakörnyezet kialakítás, amely megkönnyíti a megváltozott munkaképességű és hátrányos szociális helyzetű munkavállalók beilleszkedését, így munkahelyük hosszútávú megtartását.

 

 

Az ügyfél útja

A Projekt megvalósítása során az ügyfelek két úton kerülhetnek kapcsolatba az Egyesület munkatársával.

  1. Az ügyfél jelenleg álláskereső és a szolgáltatási szerződés megkötését követően együttműködik az Egyesület szakemberével,
  2. Az együttműködő munkáltatónál foglalkoztatott és a munkahelyének megtartása, vagy munkavégzésének javítása érdekében segítségre van szüksége és jelzi azt az Egyesület tanácsadójának irányába. Ezt követően a szolgáltatási szerződés megkötését követően együttműködik az foglalkozási rehabilitációs tanácsadóval.

Az ügyfél programba vonása minden esetben az adatvédelmi jogszabálynak megfelelően az Adatkérő lap és előzetes tájékoztató személyes adatok hozzájáruláson alapuló kezeléséhez dokumentum kitöltésével kezdődik, amelyet követően a szolgáltatási szerződés megkötésével megkezdhető az együttműködés. Az ügyfél személyes kompetenciájának és céljainak felfedésére az Adatfelvételi és első interjú adatlap-ban megismert adatok összegzése, valamint az ügyfél egyéni bemutatkozása szolgál. A tanácsadó minden esetben figyelembe veszi az ügyfél által megfogalmazott célokat, problémákat, majd ezek alapján állítja össze a Szolgáltatási tervet. A Szolgáltatási terveben rögzített tanácsadások alkalmával tanácsadási esetlapot tölt ki, amelyen részletesen leírja a beszélgetés tartalmát és az előrehaladás folyamatát.

Szolgáltatási terv

A szolgáltatási terv az első interjút követően kerül kitöltésre és előirányozza az ügyfél programbéli útját, a szolgáltatások tervét. Rögzítésre kerül az ügyfél végzettsége és tapasztalatai, az elérendő cél, illetve az ezekhez szükséges feltételek. Szintén rögzítésre kerülnek a foglalkoztatás lehetséges irányai, valamint az ezeket akadályozó tényezők, majd azok lehetséges megoldása.

Az akadályozó tényezőkre reagálva, az ügyfél igényeihez szorosan igazodva megtervezésre kerülnek a szolgáltatások típusai, azok száma, kezdetük és tervezett végük. A Szolgáltatási terv az ügyfél igényeihez igazodva módosításra kerülhet, amelyet a Szolgáltatási terv módosítása adatlapon szükséges rögzíteni.

 

 

Szolgáltatások

Az ügyfeleknek számos szolgáltatás áll rendelkezésére, melyek teljesen személyre szabva kerülhetnek rögzítésre a szolgáltatási tervben.

  1. A) Foglalkozási rehabilitációs álláskeresési tanácsadás, melynek során a szakember:
  • hozzásegíti az állást kereső személyt a megmaradt képességekkel,
  • a korábbi munkaerő-piaci előzményekkel összeegyeztethető reális célállás megtalálásához,
  • megosztja vele az álláskereséshez szükséges megfelelő ismereteket,
  • valamint felkészíti az eredményes álláskeresésre,
  • az egyénre szabott állásfeltárás során a célállásnak megfelelő munkaadókat keres fel.
  1. B) Foglalkozási rehabilitációs munkatanácsadás, melynek során az ügyfél, fejleszthető képességeire épülő komplex rehabilitáció, munkaerő-piaci integráció és munkába állás elősegítése, a foglalkoztathatóság fejlesztése valósul meg.

Ennek keretében a tanácsadó a foglalkozási rehabilitációs munkatanácsadás során felméri:

  • a munkaerő-piaci adottságokat,
  • készségeket és képességeket,
  • segíti az elhelyezkedést akadályozó körülmények feltárását és megszüntetését,
  • valamint az ügyféllel közösen meghatározza a folyamat lépéseit és célját a szolgáltatási terv elkészítése során.
  1. C) Foglalkozási rehabilitációs célú pszichológiai tanácsadás, amelynek keretében az ügyfél életvezetéséből, egészségi állapotából vagy a személyiségproblémákból eredő, az elhelyezkedést akadályozó körülmények feltárásra kerülnek, valamint a tanácsadó segíti a munkába állást akadályozó érzelmi nehézségek kezelését és a személyes problémák megértését, feldolgozását és megoldását.

Ezen szolgáltatási típust csak pszichológus végzettséggel rendelkező kolléga biztosíthatja az Ügyfél számára.

  1. D) Foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás, amely során megvalósul:
  • a munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés elősegítése,
  • a betanítás,
  • a munkahelymegtartás segítése,
  • az utókövetés,
  • valamint az egyéni rehabilitációt támogató, segítő szolgáltatások szervezése,
  • az életvitelt, munkavállalást segítő eszközök hozzáférésének szervezése a szakember által,
  • továbbá egyéb tanácsadási módszerek és eszközök felhasználásával segíti a szakember a munkaerő-piaci integrációt,
  • és a munkaadók befogadóvá válását a célcsoport iránt.

A mentorálás folyamatos tevékenység, addig tart, amíg az ügyfél résztvevője a Projekteknek.

  1. E) Életvezetési és életmód tanácsadás, mely elsősorban az ügyfél magánéletében fellépő azon problémák és akadályok megoldását kell elősegítenie, melyek közvetve, vagy többszörösen közvetve érintik a munkavállalást. A tanácsadási folyamat erősen magán jellegű témákat is érinthet.
  2. F) Munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés segítése, betanítás, melynek keretében az elhelyezkedett ügyfél munkahelyi környezetbe történő minél gyorsabb beilleszkedésének támogatása a cél. A tanácsadási folyamat érintheti.
  • a szervezeti struktúra megismertetését,
  • az elvárások tisztázását,
  • a munkaköri leírásban foglaltak tisztázását,
  • a cégen belüli hierarchikus viszonyok felvázolását,
  • a közvetlen munkatársakkal alkalmazandó viselkedést és magatartásformákat,
  • a vezetőkkel kialakítandó viszonyokat és az ehhez kapcsolódó elvárásokat.
  1. G) Reintegrációs tanácsadás, mely elsősorban azon ügyfeleknél alkalmazandó, akik még nem rendelkeztek munkaviszonnyal, vagy olyan tartósan vannak távol a munkaerőpiactól, hogy a legalapvetőbb munkavégzéssel kapcsolatos ismereteknek és elvárásoknak nincsenek birtokában.

Az említett ügyfelek esetében az álláskeresési  és munkatanácsadást minden esetben meg kell előznie a  reintegrációs tanácsadásnak, fokozatosan szükséges felépíteni az ismereteket.

Az érintett témák többek között

  • az alapvető munkajogi ismeretek,
  • napirend tervezése,
  • napi rutin kialakítása,
  • munkaszerződés és munkaköri leírás funkciói,
  • munkahelyi normák,
  • a munkáltató alapvető elvárásai,
  • leggyakoribb konfliktushelyzetek és konfliktuskezelés.
  1. H) Segítő beszélgetés, amely egy kötetlen beszélgetés és alapvetően az ügyfél aktuális problémájára reagál. Nem kell közvetlenül a munkavégzéshez kapcsolódnia, érinthet magánéleti és szociális témákat.

 

 

  1. I) Szociális készségfejlesztés, amely abban az esetben kerül megtartásra, ha a szakember megítélése szerint a hatékony munkavégzéshez kapcsolódó szociális készségek hiányosak az ügyfél esetében. A következő készségek fejlesztése lehet szükséges:
  • önkifejezési készségek,
  • kommunikációs készség,
  • önérvényesítési készségek,
  • mások elfogadásának készsége,
  • érzelmi kifejezések,
  • kapcsolatteremtő készség,

illetve egyéb munkavégzést befolyásoló szociális készségek.

  1. J) Mediáció, szolgáltatási tervben előre nem rögzíthető szolgáltatási típus. A tanácsadó az ügyfelek konfliktusaiban mediátorént működhet közre, melynek célja a konfliktus feloldása a résztvevők igényeinek szem előtt tartásával, közös álláspont kialakítása és a későbbi akadálymentes közös munkavégzés érdekében.

Érzékenyítő tréning

Az együttműködő partnerek vezető beosztású és a célcsoporttal közvetlenül együtt dolgozó munkatársainak érzékenyítő tréningeket megtartása. A tréningek a munkáltatók telephelyein kerül megszervezésre, a résztvevők kiválasztását pedig a vezetőség tesz javaslatot, az Egyesület szakemberének munkakörökre tett javaslataival összhangban.

 A tapasztalataink szerint a hosszútávú munkaadó-munkavállaló együttműködés egyik kulcsa, hogy a munkavállaló jól érezze magát a munkahelyén, minél kevesebb konfliktussal találkozzon. Ehhez szükséges jó kapcsolatot ápolni nem csak a közvetlen felettessel vagy a cég vezetésével, hanem a hasonló munkakörben dolgozó kollégákkal is. A megváltozott munkaképességű, szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalók felé mutatott szociális érzékenység tehát az említett célcsoport hosszútávú foglalkoztatásának egyik feltétele. Ennek céljából az érzékenyítő tréningeken a dolgozók megismerhették a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők, vagy egyéb munkahelyi hátrányokkal küzdők mindennapjait, munkahelyi ambícióit és erősségeit, így információkat kaphattak a célcsoporttal kapcsolatban. Az Egyesület célja, hogy minél közelebb hozza a megváltozott munkaképességűek és fogyatékkel élők világát, ezért a projekt megvalósítása során egy látássérült előadó is bekapcsolódott az érzékenyítés folyamatába.

Az érzékenyítés során a résztvevőknek lehetőségük van megismerni az egészségkárosodott munkavállalókat, a mindennapjaikat és a munkavégzésben képviselt értékeiket. Az elmúlt években az integráció folyamatos volt, viszont aki nem találkozott megváltozott munkaképességű emberrel, annak kevés információja van a csoportról, nem tudja hogyan viszonyuljon hozzá a munka világában kollégaként. Nem tudja miben szorul segítségre egy megváltozott munkaképességű, vagy mi az, amit tökéletesen el tud végezni.

Egy megváltozott munkaképességű minden feladatot el tud végezni abban az esetben, ha a megmaradt képességeinek megfelelő munkafolyamatban vesz részt, a munkakörnyezet befogadó, illetve rendelkezésére állnak segédeszközök. Az érzékenyítésekkel közelebb tudjuk hozni a két világot, amely reményeink szerint fokozatosan egy lesz.

Az egészségkárosodottak munkavégzése kiemelt fontosságú több szempontból is. Az első, hogy mindenki pénzből él, az egzisztencia – ezen túl a vágyott életszínvonal – biztosításához rendszeres jövedelemre van szükség. Az anyagi javak megteremtése és az ilyen jellegű függetlenség minden embernek fontos. A munkavégzés az anyagiakon túl értékteremtő; a hasznosságtudat az önbecsülés egyik elengedhetetlen feltétele, hiszen a társadalomban élők életének legnagyobb részét a munka teszi ki. Aki munkát végez, az jogosan érezheti magát a társadalom hasznos tagjának.

Az érzékenyítések során a cégek képviselői érdeklődést mutatta a téma és a célcsoport irányába, az Egyesület szakembereinek sikerült elindítaniuk egy olyan gondolatmenetet a cégvezetők részéről, amely egyértelműen megváltozott munkaképességűek saját szervezeti struktúrában történő beilleszkedést alapozta meg. Egy szervezeti beillesztéshez, amely minimálisan akár átalakítást is magába foglal, a cég vezetésének együttműködése szükséges. A megváltozott munkaképességű munkavállalók sikeres beilleszkedése a gyakorlatban a középvezetők, műszakvezetők, tehát a közvetlen vezető hozzáállásán múlik. Az érzékenyítés tehát elsősorban a cég vezetéségének szociális érzékenységének növelését és a célcsoporttal kapcsolatos információinak bővítésére szolgál.

Amennyiben az érzékenyítés sikeres, a cégnél dolgozó megváltozott munkaképességű munkavállaló egy befogadóbb környezetben folytathatja, egy új munkavállaló pedig kezdheti meg a munkáját. Tehát ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók befogadó és támogató környezetbe kerülnek és ott tudják végezni a munkájukat, egy rendkívül lojális és értékes munkaerőt jelenthetnek.

 

A rehabpontok kialakítása

A szolgáltatások megvalósítása egyrészt az Egyesület saját megyei irodáiban történik, a rehabpontok pedig az együttműködő munkáltatók telephelyein kerülnek kialakításra. Az együttműködő munkáltatók vállalják, hogy a szakember rendelkezésére bocsátanak egy irodát, amely ettől kezdve rehabpontként funkcionál. A kialakítás helyének több gyakorlati haszna van;

  • nem szükséges irodát bérelni,
  • mivel a szolgáltatás az ügyfelek munkaidejében történik, nincs utazással töltött idő,
  • egy megszokott helyen a bizalmi légkör hamarabb kialakítható az ügyfelekkel.

A pont megléte természetesen nem zárja ki, hogy a Munkaerőpiacon Maradás Egyesület szakembere felkeresse a munkavállalókat a közvetlen helyükön, ahol a tényleges munkavégzés történik. A beszélgetések előtt a munkáltatók részéről is támogatott, hogy a szakember felkeresi a munkavállalót és érdeklődik az aktuális helyzetéről, hogylétéről és felkínálja a hosszabb beszélgetés lehetőség.

A rehabpontok ügyfélfogadása heti rendszerességgel történik, illetve igény szerint ettől gyakrabban is.

Multidiszciplináris esetmegbeszélés

A multidiszciplináris esetmegbeszélések szervezésének célja, hogy a projektben résztvevő szakemberek, vezetők, illetve az együttműködő partnerek képviselői megoszthassák egymással és a Munkaerőpiacon Maradás Egyesület szakembereivel tapasztalataikat a megváltozott munkaképességű és a szociálisan hátrányos helyzetű foglalkoztatottakkal kapcsolatban. Az együttműködő munkáltatók telephelyein megszervezésre kerülő találkozókon az addig – a célcsoport foglalkoztatásával kapcsolatos – tapasztalt problémás esetek megbeszélésre kerünek, illetve a projekttel kapcsolatos tapasztalatok közös kiértékelése és véleményezése lehetőséget ad az Egyesületnek arra, hogy a munkáltatók igényeinek megfelelő irányba terelje a tevékenységét, így járulva hozzá a partnereknél dolgozó munkavállalók tartós foglalkoztatásának megvalósulásához.

A nehézségek közös megbeszélése lehetővé teszi a több oldalú megközelítést, vagy a másik cégnél már kialakított megoldások saját környezetbe történő adaptálását. A nehézségek mellett kiemelt szerepet kap a jó gyakorlatok egymással történő megosztása, melynek eredményeképpen több stratégia is átkerül más foglalkoztatóhoz. Az Egyesület szakemberei a versenyszférában dolgozók javaslatait szociális és munkaerőpiaci oldalról moderálják, a projekt elsődleges célcsoportjának érdekeit szem előtt tartva.

 

Közvetítés

Ha az ügyfélkörben van olyan, aki alkalmas lehet az együttműködő partnerek vagy egyéb – REHABPONT projekten kívüli partner – üres pozíciójának betöltésére, akkor a tanácsadó a Közvetítő lapot, a potenciális munkavállaló önéletrajzával együtt elküldi a Munkáltatónak. A tanácsadó az önéletrajzok mellé pár soros jellemzést ad a munkáltató számára a potenciális jelöltekről, melyben összefoglalja, hogy az illető egészségi állapota mennyiben befolyásolja a jövőbeni foglalkoztatását, milyen volt a személyes interjú során a benyomás róla (viselkedéséről, kommunikációjáról, megjelenéséről, pozícióra való alkalmasságáról).

A munkáltató a jelentkezők közül kiválasztja azokat az ügyfeleket, akik a megküldött dokumentumok alapján alkalmasak lehetnek a munkakör betöltésére. A tanácsadónak törekednie kell arra, hogy mentorálás keretében elkísérje a kiválasztott ügyfeleket az állásinterjúra, és segítse őket a sikeres elhelyezkedés érdekében.

Az állásinterjú eredményét elsődlegesen a munkáltató, de bizonyos esetekben a tanácsadó is közölheti az ügyféllel.

Sikeres közvetítés és elhelyezés után a munkáltató a tanácsadó által biztosított munkáltatói igazolást küld az Egyesületnek, és az ügyféltől kérjük, hogy a megkötött munkaszerződését mutassa be az irodában. Ezen iratok másolatát az ügyfél személyi anyagához csatolva tároljuk. Ha az ügyfél több mint 3 hónapja dolgozik, egy újabb igazolást kérünk a munkáltatótól, ezzel is dokumentáljuk a sikeres elhelyezést.

Rehabpont – Működési módszertan