A kapcsolatépítésről, networkingről gyakran a konferenciákra, üzleti reggelikre vagy éppen a LinkedIn-üzenetváltásokra gondolnak, melyek kétségtelenül fontos részei lehetnek ennek a folyamatnak. Vannak azonban egyéb, meglehetősen szórakoztató eszközei is az ismerkedésnek, a kapcsolatok ápolásának és a csapatkohézió erősítésének – ilyen például a társasjáték. Ez a networking eszköz ráadásul egyre nagyobb népszerűségnek örvend – különösen azok körében, akik szeretnék az üzleti kapcsolatokat természetes, kötetlen formában kialakítani.
Miért működik a társasjáték a networking során?
Egy jó játék során az emberek nem egyszerűen időt töltenek együtt, hanem közösen oldanak meg problémákat, stratégiát alkotnak, kommunikálnak és alkalmazkodnak egymáshoz. Ezek mind olyan készségek, melyek a munkahelyi, üzleti életben is kulcsfontosságúak.
Egy társasjáték kötetlenül teremt lehetőséget a beszélgetésre, így ilyenkor nincs erőltetett udvariaskodás; a játék menete automatikusan témát szolgáltat az egész társaságnak. Egy ilyen program oldja a feszültséget, segít lebontani a gátlásokat, ami természetes, ha idegenek vesznek minket körül – különösen az introvertáltabb résztvevők esetében.
A társasok talán legnagyobb előnye természetesen az, hogy erősítik az együttműködést, megtanítanak arra, hogyan érdemes közösen dolgozni egy célért, azonban ha egy kicsit odafigyelünk, egy közös játék a résztvevők valódi személyiségét is megmutathatja. Társasozás közben kiderül, hogy a másik hogyan kezeli a váratlan fordulatokat, hogyan kommunikál és azt is, hogy hogyan viselkedik győzelem vagy éppen vereség esetén – ezek értékes információk lehetnek egy jövőbeni partnerkapcsolatban.
Milyen típusú társasjátékok ideálisak egy ilyen eseményre?
Egy csapatépítés során természetesen nem mindegy, hogy milyen játékot választunk: az alábbiakra érdemes odafigyelni.
Fontos, hogy az adott társasjáték ne legyen túl bonyolult, mivel a hosszú szabálymagyarázat elronthatja a légkört, és ilyenkor a figyelem is könnyen elkalandozik. Most ne az egész estés játékokra koncentráljunk: a játékidő legyen rövidebb, legfeljebb háromnegyed órás, így biztosan senki nem unja el magát közben.
Válasszunk olyan társast, ami támogatja a kommunikációt és az interakciót, és az is jó megoldás, ha nem mindenki ellen játszunk: válasszunk kooperatív játékot, vagy olyat, ahol két csapat küzd egymás ellen.
Lássunk néhány példát!
Egy hasonló eseményen főnyeremény lehet a Fedőnevek, melyet csapatokra osztva játszhatunk; a szabályok rendkívül egyszerűek, a lényeg azonban a csapaton belüli kommunikáció, egymás meggyőzése, ami sokat segít a résztvevők összekovácsolásában.
Ne becsüljük le a klasszikusok szerepét se: az Activity szabályait mindenki ismeri, és bár először sokan bátortalanok, néhány kör után mindenki alig várja már, hogy sorra kerüljön. Ha egy kicsit személyesebb hangulatot teremtenénk, és a cél az, hogy mély beszélgetéseket folytassunk, a Dixit lehet a tökéletes játék, ha pedig nem egymás ellen, hanem egy közös célért dolgoznánk, a Pandemic segítségével érhetjük el azt, hogy a kollégák egymást támogatva küzdjenek, itt ugyanis a csapatnak együttes erővel kell megállítania az egész világot fenyegető vírus terjedését.
Ez persze csak néhány példa: a kiváló társasok száma folyamatosan nő, így a klasszikusok mellett érdemes olykor megnézni azt is, hogy milyen újdonságok érhetők el.